Bemelegítő játékok

 Az itt felsorolt bemelegítő játékokkal a TÁMOP 3.1.4 továbbképzés keretein belül ismerkedtem meg. 

 

Angyali telefon


TANTÁRGY: összes        IDŐ:10 perc        ESZKÖZ: székek      MUNKAFORMA: plénum

ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: koncentrációs képesség fejlesztése

A játék célja, hogy a tanulók komolyabb és nehezebb feladatok előtt átmozgassák magukat, javuljon a koncentrációs képességük, és jókedvvel folytassák a munkát. A játék mindkét agy­féltekét aktiválja. Alkalmazhatjuk óra elején – kiváló jégtörő játék, óra közben lazításként, nyelvórán hallásértési feladatként.

A tanulók körberakják székeiket, és leülnek.

Első feladat a játék ritmusának, a telefonos kapcsolat fenntartásának begyakorlása: 1. ütem: mindkét kézzel a térdre csap, 2. ütem: taps, 3. ütem: bal kéz ökölben, hüvelykujj a bal fül mellett hátramutat, 4. ütem: jobb kéz ökölben, hüvelykujj jobb fül mellett hátramutat.

Ha ez már jól és viszonylag gyorsan megy, hívószámokat osztunk ki az ülésrendnek megfelelően. Az első négy széken ülők egy-egy arkangyal nevét kapják (Gábriel, Rafael, Uriel, Mihály) a többi közönséges angyal pedig növekvő sorrendben számokat. (Tudatosítsuk, hogy a hívószám a székekhez = felhőkhöz, és nem személyekhez tartozik, költözéssel módosulni fog).

A hívást mindig Gábriel arkangyal kezdi. A 3 ütemnél, a bal keze felemelésekor bemondja a hívó, azaz a saját nevét, majd a 4. ütemnél, jobb keze felemelésekor pedig a hívott fél nevét vagy számát. A hívott félnek a következő két ütem (térd + taps) után reagálnia kell, be kell jelentkeznie (bal kéz = saját szám vagy név), és hívnia kell valaki mást (jobb kéz = hívott szám vagy név). Visszahívni tilos (nehezítés esetén a szomszédot hívni is tilos).

Ha valaki hibázik (elvéti a ritmust, elfelejt bejelentkezni, visszahív, nem létező számot vagy nevet hív…), feláll, és az utolsó székre ül – megkapva annak a széknek a számát. Az eddigi utolsó angyal egy székkel előbbre megy, stb. – így feltöltjük a helyeket addig a székig, ahol a hibázó eddig ült. A költöző játékosoknak új hívószámot kell megjegyeznie, és következik az új kör. Azok a szerencsések, akiknek nem kellett költözniük, megtartják addigi hívószámaikat.

Ha már jól megy a játék, gyorsítsuk tovább az ütemet („csúcsidő”). Érdekes, ha a tanár is részt vesz a játékban, a tanulók élvezik, ha hibázunk J. A játék közben megfigyelhetjük azt is, hogyan viselik a tanulók, ha hibáznak, ill. kiknek vannak mozgáskoordinációs vagy koncentrációs problémái.

 

Atomok mozgásban

TANTÁRGY: összes    IDŐ:5 perc   ESZKÖZ: zene    MUNKAFORMA: plénum, pár-, csoportmunka

ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: csoportalakítás

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására alkalmas játék. A tanulók gyors ritmusú, jó hangulatú (átmozgató) zenére mozognak a teremben, majd a zene leállításakor utasításokat hajtanak végre, majd újra táncolnak, stb.

Javaslatok az 1. utasításra: Körbejárnak, minél több társukkal kezet fognak és mindenkit nevén szólítva üdvözölnek (ezzel gyakorolva a neveket is…), vagy keresztnevük kezdőbetűje alapján sort alkotnak az ABC szerint, vagy sorba állnak születésnapjaik sorrendjében, vagy a zene leállása után megpróbálnak minél több társukkal kezet fogni (vagy legalább megérinteni őket), anélkül, hogy elmozdulnának a helyükről, stb.

Javaslatok a 2. utasításra: A tanulók párban, a hozzájuk legközelebb álló társukkal beszélgetnek pl. az előző nap eseményeiről vagy más aktuális témáról, vagy megdicsérik egymást, vagy viccet mesélnek egymásnak, vagy egymás hátára szavakat írnak, amit ki kell találniuk…stb.

Javaslatok a 3. utasításra: A tanulók hármas csoportokat alkotnak, majd megpróbálnak hárman két lábon állni… (megoldható!), vagy az egyik csoporttagot gyorsan körbeviszik a termen, anélkül, hogy leesne, stb.

Javaslatok a 4. utasításra: Négyes csoportok, egymás kezét fogva gyorsan megérintik a terem négy sarkát vagy előkészített plakátokat, s közben igyekeznek nem szétszakadni, vagy találnak egy közös dalt, és egymást túlharsogva igyekeznek a saját dalukat érvényesíteni, vagy keresnek valamit, ami mindannyiukra jellemző, és ezt a tulajdonságukat pl. pantomimmal bemutatják az osztálynak, vagy megfogják egymás kezét, és gyorsan forognak az egyik, aztán a másik irányban, stb.

Javaslatok az.5. utasításra: 5-6… stb. fős csoportok: Mini hangversenyt imitálnak dirigenssel, vagy egy szobrász szobrot formáz a többiekből (akár adott témához), vagy felemelnek egy tanulót minél magasabbra, vagy megfogják egymás kezét, és csukott szemmel mozognak a teremben, stb.

A legvégső lépésben kialakult csoportok fognak a következő munkafázisban együtt dolgozni, ezért a legvégső utasítást a kívánt csoportlétszámnak megfelelően fogalmazzuk meg.

Variáció: A tanár kockával dob, olyan feladatot ad, ami a dobott számnak megfelelő számú tanulót mozgósít. (Az utolsónál „csalhatunk” kicsit, ha meghatározott számú csoportra van szükség a következő lépésnél…)

Az állatok konferenciája

TANTÁRGY: összes        IDŐ:5 perc        ESZKÖZ: zene        MUNKAFORMA: plénum
ELŐKÉSZÍTÉS: cédulák állatnevekkel, székek      MIRE JÓ MÉG: koncentrációs képesség fejlesztése

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók testi-szellemi átmozgatására alkalmas játék. Fejleszti a tanulók koncentrációs képességét.

A tanár kiválaszt Erich Kästner „Az állatok konferenciája” c. művéből egy szövegrészletet. A benne előforduló állatok nevét cédulára írjuk, lehet egy-egy állatfajtából több példány is, ha az osztály nagyobb. Minden tanuló húz egy cédulát.

A tanulók körben ülnek (asztalok nélkül.) A játékvezető helyet foglal a terem közepére rakott széken, és elkezdi olvasni a szöveget.

Amelyik állat hallja a saját nevét, felpattan, és háromszor megkerüli a széket, amin a játékvezető ül, majd újra leül a helyére. Ha az hangzik el, hogy „az állatok”, vagy „minden állat”, mindenki­nek fel kell ugrania, és meg kell kerülnie a játékvezetői széket.

 

Én vagyok a főnök

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene        MUNKAFORMA: plénum

 ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: -

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására alkalmas játék.

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök attribútuma lehet (pl. pálca, alma, palást…). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Gordiuszi csomó
TANTÁRGY: összes     IDŐ: 5-15 perc      ESZKÖZ: -        MUNKAFORMA: plénum

 ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: kooperáció, problémamegoldás

A játék célja a csoporton belüli kommunikáció élénkítése, segítségnyújtás az akadályok és félelmek leküzdéséhez, valamint a kooperáció és a problémamegoldás fejlesztése.

A tanulók körben állnak, kezüket kinyújtják a kör közepe felé, és becsukott szemmel lassan lépkednek a kör közepe felé. Ha már összeérnek az ujjaik, minden tanuló megfog két kezet (egyik se lehet a szomszédé). Mikor már mindenki fog két kezet, kinyithatják a szemüket, és amennyire lehet, hátralépnek, anélkül, hogy elengednék a kezeket, amiket fognak. A csoport feladata, hogy a keletkezett csomót kibogozza, úgy, hogy közben nem szabad elengedni a kezeket. A cél az, hogy a tanulók egymás kezét fogva körben álljanak. (Általában sikerül, ritkább esetben két, egymásba láncolt kört kapunk.)

A tanulóknak jól kell ismerniük a társaikat, mivel előfordulhat, hogy hosszabb-rövidebb ideig igen közel kerülnek egymáshoz. Biztassuk őket, hogy ne adják fel túl gyorsan, de ha látszik, hogy kibogozhatatlan a helyzet, tehessenek javaslatot, hol kellene, hogy két tanuló egy pillanatra elengedje egymás kezét. Játékvezetőként ne avatkozzunk be a döntési folyamatba, en­gedjük, hogy érvényesüljön a csoport dinamikája.

A játék hossza attól függ, mennyire bonyolult a csomó.

Tanárként megfigyelhetjük, melyik tanuló milyen szerepet vállal a feladat megoldásában.

–        Hogyan születnek a döntések?

–        Ki lesz gyorsan aktív?

–        Ki az, aki inkább csak megfigyelő, és más ötleteire vár?

–        Van-e, aki destruktív, vagy ok nélkül pesszimista?

Ezekről a kérdésekről a játék végén plénumban beszéljünk a tanulókkal.

Hetes számolós

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc        ESZKÖZ: -        MUNKAFORMA: plénum

 ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: koncentrációs képesség fejlesztése

Ez a módszer lazításra alkalmas, két intenzívebb munkafázist köthetünk vele össze, de koncentrációs gyakorlatnak is használható. Mivel a feladat végrehajtása komoly odafigyelést igényel, a módszert nagyon fáradt tanulók esetében nem ajánljuk.

A tanulók körben ülnek vagy állnak. Sorban számolnak 1-től növekvő sorrendben úgy, hogy minden hetest tartalmazó, vagy héttel osztható számnál nem a számot, hanem „bamm”-ot mondanak. A számolás addig folytatódik, míg valaki nem hibázik, ekkor az a személy, aki hibázott, elölről kezdi a számolást. Menet közben változtatható a számolás tempója is.

1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - Bamm - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - Bamm - 15 - 16 - Bamm – 18 ...

Ha a csoport jól megoldotta a feladatot, és hiba nélkül eljut 30-ig, ill. ha a játékban gyakorlott csoportról van szó, nehezíthetjük a feladatot, úgy, hogy a hatos, vagy hattal osztható számoknál „bimm”-et mondjanak, ezt követően pedig a nyolcas számot és többszörösét is kiválthatják pl. „bamm”-al. Ez utóbbi már elég nehéz:

1 - 2 - 3 - 4 - 5 - Bimm - Bamm - Bumm - 9 - 10 - 11 - Bimm - 13 - Bamm - 15 – Bimm-Bumm  (Vigyázat! 16: 8 és 6!!!!)- Bamm – Bimm-Bumm (Vigyázat! 18: 6 és 8!!!!) – 19 – 20 …

 

Ki vagyok én?
TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5-10 perc        ESZKÖZ: csipesz, biztostű, gémkapocs
ELŐKÉSZÍTÉS: szükséges      MIRE JÓ MÉG: ismétlés, komm. készség fejlesztése

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók szellemi-fizikai átmozgatására alkalmas játék, amely ha híres felfedezők, írók, történelmi személyek, kutatók neveivel játsszuk, mozgósítja a tanulók más tantárgyakban szerzett ismereteit is. Szaktárgyi órán a híres személyiségeket az adott tantárggyal kapcsolatosan válasszuk.

A tanulók által feltehetőleg ismert híres emberek nevét kártyákra írjuk. Annyi kártyára van szükségünk, hogy minden tanulónak jusson egy. Készítsünk pár tartalék kártyát, ha netán vala­melyik nevet nem ismerné senki.

Minden tanuló húz egy kártyát, és felrakja valamelyik társának a hátára, úgy, hogy az ne lássa, milyen név van a kártyán. A rögzítéshez használhatunk gémkapcsot, ruhacsipeszt vagy biztosítótűt. A tanulók körbejárnak, és a barkochba szabályainak megfelelően eldöntendő kérdéseket tesznek fel a személlyel kapcsolatban, akinek a neve a hátukra van tűzve. Egy–egy társukat csak addig kérdezhetik, amíg az valamelyik kérdésükre igennel nem válaszol. Ekkor tovább kell menniük, és más társukat kell tovább faggatni. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a csoport összekeveredjen, és mindenki mindenkitől szerezzen információkat.

Ha a tanulók úgy gondolják, hogy tudják, ki az a személy, akinek a neve a hátukon levő cédulán szerepel, rákérdezhetnek. Kétszeri rákérdezési lehetőség van, ezzel elérhetjük, hogy a tanulók ne csak találgassanak, hanem addig kérdezgessék társaikat, amíg úgy nem érzik, hogy most már biztosra mennek.

Aki kitalálta, kinek a neve áll a hátára tűzött cédulán, az leveszi a névkártyát, de továbbra is részt vesz a játékban, hogy segítse a többieket.

Limitálhatjuk a játékidőt, és aki adott idő alatt nem találta ki a feladványt, megnézheti a hátán lévő cédulát. 

Lóverseny

 TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5-10 perc        ESZKÖZ: -

ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: koncentráció

A játék során a tanulók hangokkal és különböző mozdulatokkal utánozzák egy lóverseny jellemző eseményeit. A játék célja, hogy a tanulók komolyabb és nehezebb feladatok előtt átmoz­gassák magukat, javuljon a koncentrációjuk a következő feladathoz, és jókedvvel folytassák a munkát. Alkalmazhatjuk óra elején, óra közben lazításként (nyelvórán hallásértési feladat­ként). Kiváló „jégtörő”.!

A játék során a tanulók hangokkal és különböző mozdulatokkal utánozzák egy lóverseny jellemző eseményeit. A tanulók a földön körben térdelnek, úgy, hogy a válluk összeérjen. (Ülő­körben, széken ülve is működik.) Elkezdünk mesélni egy történetet egy lóversenyről, és a kezünkkel ritmikusan a combunkra csapva imitáljuk a lovak ügetésének a hangját. Minden tanuló utánozza. Aztán közösen összegyűjtjük, mi minden történik egy díjugrató versenyen, milyen feladatokat kell végrehajtania a lovasoknak és a lovaknak, majd bemutatjuk a gesztusokat és hangeffektusokat, melyekkel ezeket a feladatokat utánozni tudják a tanulók.

Néhány ötlet a versenyhez:

–        ügetés / galopp à változtatjuk a ritmust, esetleg hangot is adhatunk

–        jobb kanyar / bal kanyar à jobbra / balra dőlünk a körben

–        akadály à mindkét kezünkkel azt imitáljuk, mintha átugranánk valamit

–        kettős akadály à kétszer csináljuk ugyanezt

–        fahíd à ököllel dübörgünk a mellkasunkon

–        vizesárok à ugrást imitálunk + „pliccs-placcs”

–        vágta à gyors ritmusra váltunk

A verseny befejezése:

–        tribün előtt à hangos taps és üdvrivalgás

–        a győztes integet à mosoly, több irányba forgatjuk a fejünket, bólintunk, és elegánsan integetünk

–        fotósok à fényképezőgépet imitálunk + „klikk-klikk”

Miután minden mozdulatot és hangeffektust begyakoroltak a tanulók, kezdődhet a verseny: „Lovak a starthoz” – nyugalom, aztán ritmikus ügetésbe kezdünk. A játékvezető „tudósítja” a versenyt, az utasításait mindenki követi. Váltsunk gyakran feladatot, változtassuk az ütemet.

 

 Szabó család

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc      ESZKÖZ: névjegykártya, zene    MUNKAFORMA: plénum

 ELŐKÉSZÍTÉS: névjegyek      MIRE JÓ MÉG: csoportalkotás

A módszer célja véletlenszerű (esetleg enyhén manipulált :-) csoportalkotás és hosszas üléssel járó vagy stresszes feladat, ill. tanóra után az osztály átmozgatása.

A Szabó családdal kialakított csoportok ideális létszáma 4-5 fő. Stabil névjegykártyákat készítünk – célszerű őket laminálni is –, melyeken megadjuk a játékban szereplő személyek nevét, és jelöljük a családokon belüli funkciójukat. Pl. 5 fős csoport esetén: Szabó úr, Szabóné, Szabóék fia, Szabó nagyi, Szabóék kutyája. Annyi családra van szükségünk, ahány csoportot akarunk alakítani. Nyelvórán a nevek természetesen kapcsolódnak a célnyelvi országokhoz: Vater Lehmann, Mutter Lehmann, Kind Lehmann… .ill. Mr. Smith, Mrs. Smith, Baby Smith, stb. Kezdéskor ellenőrizzük, hány tanuló van jelen az órán, és hány családtagot kell esetleg kiszednünk, hogy a végén egyenletesen nagy csoportokat kapjunk!

A teremben annyi széket állítunk fel a „porond” szélén (a sarkokba), ahány családunk van, ezekre jól láthatóan és stabilan rögzítjük a családok vezetékneveit.

Minden tanuló kap egy névjegykártyát, amit nem nézhet meg. Elindítjuk a zenét, ami rövid ideig szól, közben mindenki gyorsan mozog a teremben, és takarva (szöveggel lefelé fordítva) folyamatosan csereberéli a névjegykártyáját a többiekkel. Ha vége a zenének, minden tanuló megnézi, hogy milyen kártya van a kezében, „hazarohan”, és a család helyet foglal a széken: Alul a nagyapa, aztán a papa, aztán a mama, aztán a gyerek, aztán legfelül a kutya. Ha mindenki ül, újra zene, és folytatódik a cserebere.

3-4 kör után alakítjuk ki a végleges munkacsoportokat, a legutolsó körben ugyanahhoz a családhoz tartozók fognak a továbbiakban egy csoportban dolgozni. Ne mondjuk meg előre, hány kör lesz, hiszen a játékkal némileg manipulálhatjuk a csoportbeosztást. Figyeljük, kik kerültek egy csoportba, és akkor hagyjuk abba, ha nem látunk nagy összeférhetetlenséget, vagy gyümölcsözőnek ígérkezik a tanulók keveredése.

Sok nevetéssel és mozgással jár. A tanulóknak általában nem okoz problémát, hogy igen közeli kapcsolatba kerülnek egymással. Ha észrevesszük, hogy egyes tanulók nem szíve­sen ülnek a családi „kupacra”, és csak jelzés értékűen állnak a szék mellé, ne avatkozzunk be. Ha úgy ítéljük meg, hogy problémás lehet a kupac-megoldás, vagy a tanulók a szabályok ismertetésekor erős nemtetszésüknek adnak hangot, javasoljuk eleve a családi lánc kialakítását a szék mögött, a sorrend viszont maradjon nagyapa – apa – anya – gyerek – kutya.

Táncoló kígyó

TANTÁRGY: idegen nyelv, (összes)        IDŐ: max. 5 perc      ESZKÖZ: táncolásra alkalmas zene, CD+lejátszó, cédulák a dalszöveggel    MUNKAFORMA: plénum

 ELŐKÉSZÍTÉS: cédulák megírása      MIRE JÓ MÉG: csoportalkotás

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók testi-szellemi átmozgatására alkalmas játék. Fejleszti a tanulók koncentrációs képességét. A dalszöveg kapcsolódhat a bevezetendő új témánkhoz.

A dalszöveget soronként cédulákra írjuk. Minden tanuló húz egyet, és memorizálja a sort. Idegen nyelv órán elég az is, ha kulcsszavakat írunk ki a dalból.

A tanulók a rendes helyükön / a tervezett ülésrendnek megfelelően ülnek. A dal hallgatása közben, ha hallják a saját sorukat, fel kell állniuk, táncolnak, ill. később beállnak a táncoló kígyó­ba, és táncolnak, amíg a dal tart. Ha nincs kedvük táncolni a tanulóknak, ülőkört alakítunk ki, a dal kezdetekor mindenki középen áll, és ha hallja a saját sorát / kulcsszavát, leül a körbe, sorban, a dalszövegnek megfelelően.

A zeneszám végén a táncoló kígyó megáll, a tanulók összeolvassák a szöveget – ha valahol nem stimmel, helyet cserélnek. Közben megkeressük újra a dal elejét, és ellenőrzésképp újra lejátsszuk – ekkor mindenki újra a helyére megy.

 

 Újságállat

 TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő)  ELŐKÉSZÍTÉS: -      MIRE JÓ MÉG: kooperáció

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében.

A tanár a tanulókat véletlenszerűen 4 fős csoportokra osztja. Nyomatékosan felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van.

Minden csoport kap egy egész újságlapot. A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk (nyelvórán is magyarul!!):

–        Milyen állatra gondoltak az első játékosok?

–        Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?

–        Kitől származik az ötlet?

–        Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?

–        Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?

–        Hogyan élték meg a többiek, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport?

–        Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”?

 

EZEK A JÁTÉKOK NEM AZ ÉN SAJÁT ÖTLETEIM! FORRÁS: szakma módszertár (TÁMOP 3.1.4)